Rólam

          Évekkel ezelőtt, egy munka során, szükség volt bizonyos mérési eredmények összegyűjtésére, tízes számrendszerbe való alakítására és az eredményekkel aritmetikai műveletek elvégzésére. A feladatot PIC mikrokontrollerrel kellett megoldani. Akkor kezdtem behatóbban foglalkozni a számológépek lelki világával. Nem okozott igazán nagy meglepetést, hogy a kalkulátorok tízes számrendszerű számítások elvégzésére fejlesztett cél-hardware-ek. A vizsgálódás közben hozzájutottam néhány régi számológéphez. Ezek megalapoztak egy kisebb gyűjteményt. A Kalkulátor gyűjtemény oldalon mutatom be a legérdekesebbeket. Ezek a számológépek már 30-40 évesek. A legtöbbjük csak alapos tisztítást igényelt. Néhánynál komolyabb javításra, restaurálásra is szükség volt. Ezeknél a gépeknél részletesebben írok a hiba okáról és a javításról is.
         Több, mint 20 éve használom a PIC mikrokontrollereket. Nem kimondottan kalkulátor gyártására tervezték. Az egyetlen művelet, ami segítséget nyújt a BCD aritmetikában a DAW (Decimal Adjust W Register) utasítás, amely két becsomagolt BCD* szám összeadása után korrigálja az eredményt, ha szükséges, hogy az is becsomagolt BCD szám legyen.
Az összeadás, kivonás és a szorzás viszonylag egyszerűen megoldható. Főleg úgy, hogy a szorzáshoz szorzótáblát lehet használni. (Részletes ismertetés a Kalkulus oldalán.) Az igazi kihívást az osztás gyors megvalósítása jelentette.
A néhány éves „hobbi-fejlesztés” eredménye vagy fél tucat házilag gyártott kalkulátor, melyek közül a Kalkulus nevűt szeretném részletesen a Saját készítésű számológépek oldalon bemutatni.

(Kalkulus lat 1. rég, iskolai osztályzat 2. rég szám, számítás… Idegen szavak és kifejezések szótára, 1974, ISBN 963 05 0461 8 Akadémia Kiadó)
*: Becsomagolt BCD szám: egy Byte-ban két BCD szám foglal helyet. A lehetséges értékek: H’00’ … H’99’.

            A KALKULUS sok tekintetben megközelíti a 70-es évek közepe-vége felé gyártott „profi” számológépek tudását. Néhány tekintetben, elsősorban a modern hardware miatt, túlszárnyalja azokat. A cél nem egy szuper-számológép elkészítése volt, hanem bizonyítani, elsősorban magamnak, hogy egy PIC mikrovezérlővel is megvalósítható egy bonyolult, tízes számrendszerű aritmetika. A processzorban még rengeteg hely (program-memória) van. Nem kis munkával és a billentyűk megfelelő újra-címkézésével, akár programozható kalkulátort is lehet készíteni. (A 30 nyomógomb kevésnek tűnhet, de vegyük figyelembe, hogy a HP Woodstock és Spice sorozatú programozható számológépei is csak 30 gombosak.)

Az alábbiakban bemutatásra kerülő számológép nem sorolható a gyűjteménybe tartozó gyári készülékek közé, sem a saját gyártású kalkulátorok közé. Egy kicsit ez, egy kicsit az. A történet ott kezdődött, hogy sikerült begyűjtenem néhány Hewlett-Packard gyártmányú, a “klasszikus” sorozathoz tartozó számológépet. Ebből kettő, egy HP-65-ös és egy HP-55-ös hibásan került hozzám. Túl értékes darabok ahhoz, hogy csak heverjenek valamelyik cipős-dobozban. A javításukhoz azonban tudni kéne, hogy mi a hibájuk. 

A teszteléshez szükséges áramkör megvalósításához a legnagyobb lökést az adta, hogy néhány éve megjelent a WÜRTH Elektronik cégnek egy új csatlakozó sorozata: Redfit IDC SKEDD. Ez a csatlakozó rendkívül hasonlatos a HP-nél használt csatlakozóhoz, amely a összeköti az alaplapot a billentyűzet panellel. Az alábbi kis képen láthatók a WÜRTH-féle csatlakozó betétjei. A gyári csatlakozóból ki kell “bányászni” a betéteket és beforrasztani a tesztpanelbe. (Pontosabban a tesztpanelhez csatlakoztatható adapterbe, amely egységesíti a különböző típusok jeleit.)

Innen már “egyszerű” volt a teszt áramkör elkészítése. Ezzel az áramkörrel a klasszikus család (HP-35, HP-45,HP-55, HP-65, HP-70 és HP-80)  minden tagját lehet tesztelni. A hibás 55-ös és 65-ös vizsgálatához még nem jutottam el. Először magát a teszt-panelt kellett tesztelni. Ehhez egy jó HP-35-ös alaplapot és az 55-ösből kiforrasztott kijelző meghajtókat használtam fel. (Az eredeti HP kijelzőket is lehet ellenőrizni a panelen. Én inkább a foglalatba rakható nagyobb kijelzőket használom. Ezek pótolhatók, az eredetiek pedig nem nagyon.) 

Ha már megcsináltam a tesztáramkört, miért ne csinálnék alaplapot a kijelzőmeghajtókat is. Ez, azért meglehetősen sok időt vett igénybe. A NET-en rengeteg információ található a HP klasszikus számológép családjáról. A legnagyobb segítséget az US4,001,569 szabadalmi leírás adta. Az alaplap(ok) csak félig-meddig dekódolt jelet küldenek a kijelző-meghajtók felé. Ezek időzítését jól lehet követni a teszt-panelhez csatlakoztatható kétféle logikai analizátorral. A bal oldalon a Teledyne gyártmánú LogicStudio16 csatlakoztatható, a 24-es IC foglalatba pedig egy Parallax gyártmányú BSLA (Basic Stamp Logic Analyzer) dugható. A LogicStudio16-os nagyon jó időfelbontást ad, de csal 20.000 mintát tud venni. A BSLA jóformán tetszőleges számú mintát tud venni, de csak 2MS/sec sebességgel. (Sajnos a BSLA már nem kapható.) Amikor már kellően megismertem az adatátvitelt, neki lehetett fogni a saját gyártmányú alaplap tervezésének.

Ez az alaplap, méretei és csatlakozó-kiosztása miatt,  alkalmas a HP-35, HP-45, HP-70 és HP-80 készülékekbe való elhelyezésre. Természetesen más-más program szükséges mindegyikhez. Jelenleg csak a HP-35-ös programja van készen. Nem az eredeti mikrókódot emulálom, hanem a már régebben megírt és a Kalkulus nevű számológépben használt programot alakítottam át. Az alaplapon két PIC  mikrokontroller dolgozik. A bal oldali (PIC18F67K22), az előbb említett Kalkulus firmware-t tartalmazza. A jobb oldalon lévő (PIC18F46K22) pedig a kijelző-meghajtók által igényelt, nem egyszerű, jeleket állítja elő. A kalkulátor IC egyirányú soros vonalon, 460.800 Baud-dal küldi át a jeleket a kijelző vezérlő felé. Az alaplap látszólag bonyolult. Rengeteg  mérőpont és teszt-csatlakozó van rajta, ami nem igazán szükséges.

Kísérletképpen megcsináltam  az anódmeghajtó IC klónját is. A rendkívül kis méretek miatt csak mikroszkóp alatt tudtam összeszerelni. Elég jól működik. A katódmeghajtó már nem olyan könnyű eset. Bár látszólag nagyon egyszerű áramkör és egyszerű a programja is, nem igazán úgy működik, ahogy szeretném. Nehezíti a bemérését, hogy az IC “GND” lába +3,75V-ra van kötve, a “VDD” tápfeszültség-lába pedig +7,7….+8,2V-on van.

A teszt adapter a WÜRTH csatlakozó betétekkel.

A HP-35-ös billentyűzet panelje az eredeti késes csatlakozókkal.

Tervezem, hogy a közeljövőben, a tesztpanel és az alaplap teljes dokumentációját elérhetővé teszem ezen a honlapon. Bárki letöltheti majd saját felhasználásra. (Sajnos a dokumentáció készítése és a honlap-szerkesztése sem az erősségem.)  A teljes dokumentáció meglehetősen terjedelmes lesz. Amennyiben Önt, Tisztelt Olvasóm, csak néhány részlet érdekli, kérem jelezze ezt nekem a Kapcsolat -on keresztül.

Worldwide Shipping

It elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Best Quality

It elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Best Offers

It elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Secure Payments

It elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.