A 70-es évek elején gyártott zsebszámológépek legtöbbször akkumulátoros táplálásúak voltak. Ezekhez mindig adtak töltőt is. Az elemes táplálású készülékekhez pedig vagy adtak, vagy lehetett tápegységet venni. Ezek az eszközök formára nagyon hasonlóak. Ha nincs rajtuk felirat, szemre nem is lehet megkülönböztetni őket. A helyzetet az is bonyolította, hogy ezeknek a készülékeknek a csatlakozója nagyon hasonló is lehetett. Mindösszesen két vezetéket kell valahogy csatlakoztatni a kalkulátorhoz. Persze, már akkor is volt olyan irányzat, hogy egy számológéphez csak a gyártója által forgalmazott töltőt/tápegységet lehessen használni. Ezért teljesen “elvarázsolt” csatlakozókat is lehet látni ebben a témában.

Akkumulátor töltők

Folytatása következik!

Tápegységek

A tápegység feladata, hogy biztosítsa a számológép működéséhez szükséges feszültséget és áramot úgy is, hogy az elem(ek) nincsenek a készülékben. Ha a készülék tápellátását két 1,5V-os ceruzaelem szolgálja (AA méret), akkor a tápegységnek 3V feszültséget kell kiadnia, megfelelő áramterhelhetőséggel. A tápegység részei:

  • Hálózati transzformátor: lecsökkenti a hálózati feszültséget (90…240V) a megfelelő kisfeszültségre és galvanikusan leválasztja a hálózati részt (primer tekercs) a kisfeszültségű áramkörről (szekunder tekercs). Ez utóbbi életvédelmi szempontból nagyon fontos!
  • A hálózati trafó kimenetén váltófeszültség van. Ezt egyenirányítani kell. Erre 1, 2 vagy 4 félvezető-dióda szolgál. Az egyenirányítás után kapott lüktető egyenfeszültséget még simítani kell. Erre szolgál a szűrőkondenzátor.
  • A feszültség beállítása: elvileg a számológép működéséhez szükséges feszültség pontos beállítására szolgál. Ezt legtöbbször kihagyták. A trafó szekunder tekercsének megfelelő kialakítása meghatározza a kimenőfeszültséget. Ez azonban a terhelés függvényében változik. Egy LED-es kalkulátor áramfelvétele jelentősen függ a kijelzett számok mennyiségétől. ( 0 vagy 8888.8888 ) ebben az esetben a tápegység kimenő feszültsége is megváltozik, akár 1-2V-ot is. A VFD-s számológépek áramfelvétele kis mértékben függ a kijelzéstől. A felvett teljesítmény jó része a VFD-csőben lévő fűtőszál izzítására szolgál, ami állandó. Ha ma csinálnék tápegységet, mindenképpen raknék bele egy feszültségstabilizátort.

Amikor a tápegységet csatlakoztatjuk a számológéphez, a csatlakozóba épített “kapcsoló” automatikusan leválasztja az elemeket. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a tápegység csatlakoztatva van, de nincs bedugva a hálózatba, a kalkulátor nem működik.

A lenti ábra egy egyszerű tápegységet mutat be.  A hálózati transzformátor itt a Híradástechnika Szövetkezet E-05A típusjelű hálózati adaptere, melyet a PTK-1057-es (OEM TI-57) számológéphez mellékeltek. Az egyenirányítást egyetlen 1N4007-es dióda végzi- egyutas egyenirányítás – a szűrést pedig egy 100μF-os kondenzátor. A számológépet, vagy inkább annak a terhelését, az R1-gyel jelölt 100Ω-os ellenállás helyettesíti.

Power Supply

A következő három képen a három mérési ponton mért feszültség jelalakjai láthatók:

E-05A_ACin.png

E-05A_DC_no_load.png

E-05A_DC_100Ohm.png

Utolsó módosítás: 2021. 01. 17.

KOVAX CALCULATORS

Az alábbiakban bemutatásra kerülő számológép nem sorolható a gyűjteménybe tartozó gyári készülékek közé, sem a saját gyártású kalkulátorok közé. Egy kicsit ez, egy kicsit az. A történet ott kezdődött, hogy sikerült begyűjtenem néhány Hewlett-Packard gyártmányú, a “klasszikus” sorozathoz tartozó számológépet. Ebből kettő, egy HP-65-ös és egy HP-55-ös hibásan került hozzám. Túl értékes darabok ahhoz, hogy csak heverjenek valamelyik cipős-dobozban. A javításukhoz azonban tudni kéne, hogy mi a hibájuk.