A 70-es évek elején gyártott zsebszámológépek legtöbbször akkumulátoros táplálásúak voltak. Ezekhez mindig adtak töltőt is. Az elemes táplálású készülékekhez pedig vagy adtak, vagy lehetett tápegységet venni. Ezek az eszközök formára nagyon hasonlóak. Ha nincs rajtuk felirat, szemre nem is lehet megkülönböztetni őket. A helyzetet az is bonyolította, hogy ezeknek a készülékeknek a csatlakozója nagyon hasonló is lehetett. Mindösszesen két vezetéket kell valahogy csatlakoztatni a kalkulátorhoz. Persze, már akkor is volt olyan irányzat, hogy egy számológéphez csak a gyártója által forgalmazott töltőt/tápegységet lehessen használni. Ezért teljesen “elvarázsolt” csatlakozókat is lehet látni ebben a témában.
Akkumulátor töltők
Készítsünk egy akkumulátor-töltőt!
Elsőre, a lehető legegyszerűbb töltő elkészítését javaslom. Legyen ez a töltő a Texas Instruments több gépéhez is használható. (Majestic sorozat, TI-58(C), TI-59….) Nem áll egyébből, mint egy betokozott transzformátorból. A trafó primer tekercse a hálózatra (230 V), a szekunder tekercse pedig a számológéphez csatlakoztatható. A töltő-kör többi része (egyenirányító és árambeállítás) a számológép belső elektronikájában van. Az elvi rajz:
A töltő elkészítéséhez szükséges anyagokat az alábbi kép mutatja be:
A töltő legfontosabb része a transzformátor. Esetünkben egy Gerth gyártmányú 1,8VA teljesítményű, 6V kimenőfeszültségű trafóra esett a választás, Érdekessége, hogy nem kell hozzá biztosítékot használni. A trafó rövidzárvédett. (Ez általános, az ilyen nagyon kis teljesítményű transzformátoroknál.) Az egyel nagyobb teljesítményű trafóknál már a gyártó is javasolja, a szekunder oldalon a biztosíték beiktatását. A következő kép ezt mutatja be:
Ezt a nagyobb, 3,6VA teljesítményű trafót a hp “Klasszikus” család számológépeinek töltőihez használom. Mindkét trafóhoz használható a fenti képen látható tok. Ennek egy Putz nevű német cég a gyártója és a típusjele: SSG 100. (A kereskedelmi forgalomban beszerezhető anyagok listája kicsit később található.) Fontos része a töltőnek a két aprócska csatlakozó, amelyekkel a töltő vezetékét biztonságosan lehet csatlakoztatni a kalkulátorhoz. Nem lehet túl bő és szoros sem. Régi, nem használatos csatlakozókból is ki lehet szedni hasonlókat, de bolti forgalomban is beszerezhető az általam használt típus. A szükséges anyagok utolsó tétele a vezeték. Én mindig régi, hibás telefon-tápegységekből, vagy hasonlókból szerelem ki ezeket.
A tápegység elkészítéséhez még szükséges egy kisteljesítményű forrasztópáka, némi forrasztóón, kéziszerszámok és egy kis ügyesség. Ami fontos! Mivel a töltő hálózati feszültségről üzemel be kell tartani az ilyen berendezéseknél használatos biztonsági előírásokat. A kész töltőt csak teljesen összeszerelt és összecsavarozott állapotban szabad a hálózathoz csatlakoztatni!
A következő képsorozaton a szerelés részletei láthatók:
A kék színű vezetéket hálózati kábelből bontottam ki. 8 cm-es darabokat használtam. A csatlakozó-villa felőli oldalon a forrasztás zsugorcsöves védelmet kapott.
Maga a számológép is nagy segítség a csatlakozók pozícionálásában.
Mivel a töltő váltakozó feszültséget ad, most teljesen mindegy, hogy melyik ér, melyik csatlakozóra lesz forrasztva.
A csatlakozók egymástól való távolságát zsugorcsövekkel lehet beállítani. Nálam egy-egy réteg elegendő volt.
A leszigetelt csatlakozókat még egymáshoz is rögzíteni kell. Én ehhez fehér színű zsugorcsövet találtam.
A készre szerelt akku-töltő. (A csatlakozó-villa rögzítéséhez a rövid csavart, a két dobozfél összeerősítéséhez pedig a hosszú csavart kell használni.)
Folytatása következik!
Tápegységek
A tápegység feladata, hogy biztosítsa a számológép működéséhez szükséges feszültséget és áramot úgy is, hogy az elem(ek) nincsenek a készülékben. Ha a készülék tápellátását két 1,5V-os ceruzaelem szolgálja (AA méret), akkor a tápegységnek 3V feszültséget kell kiadnia, megfelelő áramterhelhetőséggel. A tápegység részei:
- Hálózati transzformátor: lecsökkenti a hálózati feszültséget (90…240V) a megfelelő kisfeszültségre és galvanikusan leválasztja a hálózati részt (primer tekercs) a kisfeszültségű áramkörről (szekunder tekercs). Ez utóbbi életvédelmi szempontból nagyon fontos!
- A hálózati trafó kimenetén váltófeszültség van. Ezt egyenirányítani kell. Erre 1, 2 vagy 4 félvezető-dióda szolgál. Az egyenirányítás után kapott lüktető egyenfeszültséget még simítani kell. Erre szolgál a szűrőkondenzátor.
- A feszültség beállítása: elvileg a számológép működéséhez szükséges feszültség pontos beállítására szolgál. Ezt legtöbbször kihagyták. A trafó szekunder tekercsének megfelelő kialakítása meghatározza a kimenőfeszültséget. Ez azonban a terhelés függvényében változik. Egy LED-es kalkulátor áramfelvétele jelentősen függ a kijelzett számok mennyiségétől. ( 0 vagy 8888.8888 ) ebben az esetben a tápegység kimenő feszültsége is megváltozik, akár 1-2V-ot is. A VFD-s számológépek áramfelvétele kis mértékben függ a kijelzéstől. A felvett teljesítmény jó része a VFD-csőben lévő fűtőszál izzítására szolgál, ami állandó. Ha ma csinálnék tápegységet, mindenképpen raknék bele egy feszültségstabilizátort.
Amikor a tápegységet csatlakoztatjuk a számológéphez, a csatlakozóba épített “kapcsoló” automatikusan leválasztja az elemeket. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a tápegység csatlakoztatva van, de nincs bedugva a hálózatba, a kalkulátor nem működik.
A lenti ábra egy egyszerű tápegységet mutat be. A hálózati transzformátor itt a Híradástechnika Szövetkezet E-05A típusjelű hálózati adaptere, melyet a PTK-1057-es (OEM TI-57) számológéphez mellékeltek. Az egyenirányítást egyetlen 1N4007-es dióda végzi- egyutas egyenirányítás – a szűrést pedig egy 100μF-os kondenzátor. A számológépet, vagy inkább annak a terhelését, az R1-gyel jelölt 100Ω-os ellenállás helyettesíti.
A következő három képen a három mérési ponton mért feszültség jelalakjai láthatók:
E-05A_ACin.png
E-05A_DC_no_load.png
E-05A_DC_100Ohm.png
Utolsó módosítás: 2021. 07. 31.